A West Virginia University kutatói az éghajlatváltozás és a levegőszennyezés tüdőbetegségekre gyakorolt hatásait elemző összefoglaló közleményt jelentettek meg a Chest folyóiratban.

A földrészekre kiterjedő pandémiák jelentősen befolyásolták a történelem menetét. Uralkodók halála, és hadseregek pusztulása, a gazdaság szétesése a következmény. A kórokozók folyamatos változása, a fogékony populáció számának növekedése miatt a pandémiákra a jövőben is számíthatunk. Tehát nem az a kérdés, hogy lesznek-e világjárványok. A kérdés az, hogyan tudjuk kezelni, tudunk-e tanulni a tapasztalatokból, azt tudjuk-e helyesen használni. A „One Health” – „Egy egészség” koncepció segíthet ebben.

Akár egyetlen napi extrém hőség esetén is emelkedik a végstádiumban szenvedő vesebetegek aznapi kórházi felvételének és halálozásának kockázata.

Szerzők részletesen tárgyalják a klímaváltozás egészségi állapotra gya­korolt hatásait és ezek összefüggését az érintett populációk jellemzőivel. Szólnak a hőhullámok kiváltotta egészségkárosodásokról, a fokozódó légszennyeződés és az ultraibolya sugárzás negatív következményeiről, a vízzel terjedő és a táplálkozással összefüggő kórképek fontosságáról, az allergiás betegségek számának és elterjedésének klímaváltozással kap­csolatos kérdéseiről, a vektorokkal terjedő fertőzések növekvő jelentősé­géről, részben saját vizsgálataik alapján elemzik a várható tendenciákat. Hangsúlyozzák, hogy az éghajlatváltozás hat az egészségügyi ellátórend­szerre is. A klímaváltozás oktatásának helye van az orvosképzésben és az orvostovábbképzésben.

Melegebb átlaghőmérsékleten élő kismamákban gyakrabban fordul elő a terhességi cukorbetegség.

Számos elemzés mutat rá a növényi alapú étrendek egészségi és környezeti előnyeire. A közlemény régióspecifikus globális modellben számszerűsí­ti néhány hipotetikus étrendi változás táplálkozási kockázati tényezőkre gyakorolt és karbonemissziós hatásait. Az elmozdulás a növényi étrend felé a mortalitásban 6–10%-os, a mezőgazdasági üvegházgáz-kibocsátásban 29–70%-os csökkenést hozhatna a referencia-forgatókönyvhöz képest 2050-ig.

Proc Natl Acad Sci USA, 2016. március

Magyarországon is egyre nagyobb számban igazolják a kutyák és macskák bőrférgességét, megjelent a szívférgesség. A köztigazda szúnyogok emberbe is beolthatják a kórokozót.

A neurológia tudománya gyors léptekkel halad egyes – jelenleg még ismeretlen eredetű –betegségek lényegének megfejtése felé. 

Először pubikáltak bizonyítékot arról, hogy a forróbb években a malária magasabb tengerszint feletti területeken is megjelenik, míg hűvösebb években csak alacsonyabb területeken fertőz.

A gombatartalmú madárürülékkel szennyezett bambusszal történő érintkezés a hisztoplazmózis kialakulásának új kockázati tényezője lehet. A spórák hevítése (a növény égetése) pedig potenciálisan növelheti a fertőzőképességet.